Belegondoltál már abba, hogy az elfogadás és a beletörődés két különböző fogalom?
Sokáig úgy éltem, hogy ezen szavak közötti kontrasztot észre sem vettem. Azt gondoltam ugyanis, hogy úgy kell a dolgokat végeznem, ahogyan elvárják tőlem. Az ezzel járó nehézségeket – gyengülést és sodródást – pedig „normálisnak” vettem… Később találtam csak meg magamban az értékeket, a tehetségeket és az őszinte vágyakat, illetve fogadtam el a fordulatomhoz a külső támogatást, legfőképpen a szeretetet. Így már lett erőm döntéseket hozni, sőt a komfortzónámat elhagyni.
Könnyű volt az előzőeket összefoglalva leírnom, de a vajúdás évekbe telt és persze azóta sincs vége. Az életciklus-váltások, a szerepek és a környezeti átalakulások által mindig van mire rácsodálkoznom – a dolgoknak teret adni, illetve azokon dolgozni.
Fókuszáljunk most az elfogadásra! Mit jelent ez?
A hozzám fordulóktól számtalanszor megkapom azt a kérdést és félelmet, hogy “ha elfogadnám ezt vagy azt, akkor mindent bebetonoznék és egyben lemondanék a változásról?”
Dehogy!
Az elfogadás őszinte szembenézést, beleegyezést és megengedést jelent. Ez egyben egy hozzáállást szintén takar.
Szeretettel és bátran tudomásul veszem tehát azt, ami éppen most megtörténik. És pontosan itt jön el a fordulat! Megbarátkozom azzal a helyzettel és személlyel, aki úgy, ahogyan tudja, átél egy szituációt. Ezzel teremtem meg a későbbi fejlődés alapját!
„Elfogadom, ahogyan van! Azt döntöm, hogy elfogadom!”
Mindezekkel szemben a beletörődést egyfajta önfeladásnak és szürkeségnek értelmezem. Ebben az olvasatban a beletörődés sokkal inkább „rutinnak” és sodródásnak fogható fel, mint egy örömteli igennek.
Folytassuk az elfogadás témáját!
Német családterapeutától tanultam meg, hogy a megengedésnek lehet, sőt néha „kell”, hogy legyen határa!
Szerethetsz dolgokat, másokat pedig nem. El tudsz valamit fogadni, mást meg nem. Mondhatsz igent vagy nemet…
Egyáltalán nem könnyű életlecke az önismeretben és a bátorságban odáig eljutni, hogy bűntudat, szégyen és hatalmi harc nélkül vállald azt, ami éppen Benned van.
A gond ott van, amikor a nemet mondáskor elfelejtjük az emberi viszonyok alaptézisét:
Első a kapcsolat, második az őszinteség.
Ebből az következik, hogy a legfontosabb feladatunk a kötődés megőrzése-helyreállítása. A második pedig a feltételeim, a véleményem és a döntéseim érvényre juttatása!
Ha csupán az elvárásaidból akarod az adott kapcsolatot felépíteni, akkor akadálypályát építesz a másiknak és persze önmagadnak is!
Pszichológusként azt tapasztalom, hogy a családtagok közötti kapcsolatot számos téren tudja az erősíteni, ha az őszinte emberi érzések, szükségletek és kérések kölcsönösen kimonódnak. Nagyon gyógyítóak ezek a lépések, hiszen egymás megismerését szolgálják!
Akit mélyebben értesz, illetve jobban értenek, könnyebb szeretni és követni…
Összességében azt gondolom, hogy a gyógyulásod ott kezdődik, amikor engedsz a kontrolligényedből. Ugyanakkor a kevesebb elvárásod mellé több határozottságot és nyíltságot tetszel!
Szerintem azt a legnehezebb elengedned, hogy milyennek kellene egy adott szituációnak lennie. Hit, önbizalom és megtartó emberi kapcsolatok kellenek ahhoz, hogy képessé válj az idealizmus erőltetése helyett hagyni a dolgokat megtörténni!
Az elfogadás – a megadás – egyébként maga a változás! Elindul egy területen és „hullámként” végighalad – évek alatt.
Azt gondolom, hogy mindig érdemes nyitottan valami új dolgot az életeben kipróbálni és megtanulni! Kell is, hogy változtassunk! Őszinte szembenézés és elfogadás nélkül viszont nem megy! Bár mi mindent, illetve hány évtizedet elkövetünk ennek megcáfolására és a látszat fenntartására!
Merd tudatosítani, hogy mit tartasz elfogadhatatlannak önmagaddal kapcsolatosan vagy akár a párkapcsolatodban. Aminek ellenállsz, azt táplálod és addig fog gyötörni, amíg végül el nem fogadod, hogy most ez van.
Mindig a természet győz!
Válj engedékennyé! Mások és önmagad felé is! Képes vagy rá!
Dr. Domján Mihály
https://www.instagram.com/dr.domjan
Ehhez a témához kapcsolódóan az alábbi blogbejegyzéseket ajánlom:
- Van kiút a félelmekből
- Titkom, titkom, mondd meg nékem
- Milyen gyümölcsöket hozott eddig az életed?
- Egyedül tényleg nem könnyű– érzelmeink felismerése, átérzése, kifejezése és elengedése
- Az elengedés 15 aspektusa